Lehet-e a csimpánzból kőkori ember?

Tudósok találgatnak

Hallottad már a kutyatartó gazdákat arról csevegni, hogy milyen intelligens a kedvencük? Hogyan szalad a finom falat után, amit pár másodperce hajítottak messze tőle? És azok a csodálatos szemek, milyen szépen ragyognak mutatva, hogy hordozóik „igazán gondolkodó lények”! És milyen jól lehet velük beszélgetni: megtesznek mindent amit gazdájuk mond. Az embernek amikor egy ilyen „intelligens” kutyát lát eszébe jutnak a viccek, amelyben a kutyák a gazda ágyát fújják, hogy kihűljön.

Ha az emberek így gondolkodnak háziállataikról, akkor nem kell csodálkozzunk azon, hogy az evolucionisták állandóan emberi viselkedést és gondolkodást keresnek a majmoknál. Évekig tartó tanulmányozásoknak voltak kitéve a csimpánzok; tudósok olyant is tettek, hogy hazavitték a csimpánzt a saját gyermekük mellé, hogy így tanuljanak a majmok viselkedni. A nyelv és a kommunikáció kérdése az elsők között volt e tanulmányozások során; a legújabb kutatások által pedig azt próbálták kideríteni, hogy mennyire képesek a majmok szerszámokat készíteni és használni.

Az „Amerikai Egyesület a Tudomány Előrehaladásáért - AAAS” 1991 évi közgyűlésén (New Scientist 1991. február 23.-i száma) bemutatták Kanzinak -egy hímnemű pigmeus csimpánznak- a teljesítményét. Kanzit megtanították, hogy egy éles kővel vágjon el egy dobozt átkötő zsineget. Amikor sikerült elvágnia, akkor a dobozban egy jutalmat talált. Azután megtanították, hogy vágjon a földhöz gömbölyű széndarabokat és a törmelékből válassza ki a használható éles darabokat. Miután Kanzit kiengedték a ketrecből a föld már puha volt és a technikát már nem lehetett rendesen használni - ez fontos részlet, mert erről kevesebbet beszélnek.

Később Kanzi megtanulta a széntörés művészetét úgy, hogy az egyik kezében a széndarabot, a másikban pedig kalapácsot tartott. A kísérletbe beavatott arheológus szerint „ez az első alkalom, amikor egy nem ember emberi módon alkot szerszámokat”.

Még voltak más állatok is betanítva, de ez volt az első eset, amikor egy állat önmaga alkotott egy szerszámot. Mit jelent ez a kijelentés? Ez a kísérlet egy bizonyíték arra, hogy az ember a majomból származik? A válasz: NEM. Azért ez a válasz, mert semmi bizonyíték sincs arra, hogy Kanzi válogatta volna ki az élesebb törmelékeket. Egyszerűen csak tördelte őket minden cél nélkül. Inkább olyasmi volt, hogy: „törd a szenet és nézd meg, hogy mi lesz belőle!”. Az emberek által készített kőszerszámok azt mutatják, hogy ők ellenőrizték a törési folyamatot és mindig igyekeztek élesíteni a szerszámokat. Az evolucionisták szerint a legkorábbi kőszerszámokat a Homo habilis készítette, és ezek a szerszámok abban különböznek a törmelékektől, hogy világosan ki vannak élesítve.

Azok a tudósok, akik Kanzit edzették hisznek az evolúcióban. Ők hiszik, hogy a csimpánzhoz hasonló állatok emberré fejlődtek valamikor. Ez a hitük kiszínezi gondolataikat és okot ad olyan kísérletek végzésére, mint amilyen a Kanzié. A Kanzival végzett kísérlet is bizonyítja, hogy a feltételezések nem csak a kísérletet, de az eredmény értelmezését is befolyásolják.

A kreacionisták vallják, hogy egy természetes üresség van az állatok és az emberek között. Az ember Isten képére van teremtve. Ez a különbség a kreacionista és az evolucionista tudósok között. A tudomány sohasem mindig tudomány. A tudományt feltevések és a hit vezérli. Az evolucionista tudósokat egy hamis hit vezeti, amely már megsérti a tudományt is. A következtetések értelmetlenek lesznek és órákig beszélnek lehetetlen dolgokról.

 

Egy biológus, aki elutasítja az evolúciót

Az evolucionisták gyakran kijelentik, hogy minden biológus hisz az evolúcióban. Ők valamilyen véletlen folytán nem találkoztak Dr. Gary Parkerrel, akinek különböző tudományos fokozatai vannak a biológia terén. Ő nem csak ellenzi az evolúciót, de hirdeti és tanítja a kreacionizmust. De Dr. Parker nem mindig hitt a teremtésben. Kemény nyakú evolucionistaként tanított a biológia órákon, mivel teljesen meg volt győződve, hogy az evolucionizmust tudományosan be lehet bizonyítani. Így emlékszik: „Olyan erősen elköteleztem magam az evolúció tanítására, hogy voltak olyan keresztyén diákjaim, akik sírtak az óráimon.” Mi történt vele, hogy így megváltoztatta nézeteit? Akkor kezdődött, amikor elment biológiát tanítani egy keresztyén Kollégiumba. Furcsa módon a Kollégium vezetősége nem ellenezte, hogy tanítsa az evolúciót mint valóságot, az órákon. Egy alkalommal Dr. Parkert és feleségét Mary-t meghívták egy bibliaórára, amit a kémia tanár tartott. Ő így gondolkozott: „Milyen utálatos, hogy tanult emberek a 21. század közepén egy olyan dívatlan és öreg könyvet tanulmányoznak, mint a Biblia.” Mégis elment az alkalomra, mert azt gondolta, hogy így feltárhatja a Biblia hibáit, de hamarosan be kellett látnia tévedéseit.

Azon az alkalmon Dr. Parker meglátta, hogy a tudomány a teremtés mellett van és az evolúció tana hamis, mégis három évbe telt míg teljesen elvetette az evolúciót.

Arra igyekszik tanítani a diákjait, hogy minden tételt több oldalról vizsgáljanak meg. Fontos alkalmazni ezt a mai tudományos felfedezésekkel is.